2017. június 13., kedd

Beszélgetés a mesterrel



- Üdv mester. Neked nem az lenne a dolgod, hogy a játékvezetéssel foglalkozz és ne állj oldalak mögé?
- Sajnos olyan lett a helyzet, hogy kénytelen vagyok.
- Akkor te most egy játékos vagy?
- Nem. Végrehajtom az angyalok kéréseit.
- Mi van akkor, ha az angyalok is játékossá váltak?
- Ilyen nem történhet.
- Na látod! Így lehet megérteni, ki vagyok. Mert mi van akkor, ha egy nem várt anomália következtében az angyalok játékossá váltak és a te hited állítaná helyre a dolgokat. Viszont te és a társaid már a játékosok emberei lettetek, így kellett valaki, aki végrehajtja azt, hogy ilyen ne történhessen meg.
- Nem érzed, hogy belezavarodtál önmagadba?
- Ugye ezt egy angyaltól nem mernéd megkérdezni?
- Az szentségtörés lenne.
- Milyen mák, hogy ateista vagyok, így a szentségeid sem izgatnak. Legalább tőlem meg mered kérdezni, pedig a rangom az angyalokénál is nagyobb. Nem zavarodtam össze, csak 3D-ben nehezen lehet egyszerűen erről bármit mondani.
- Hogyan oldod meg ezt a helyzetet?
- Az a tény, hogy ti is játékosok lettetek, rávilágított egy piaci igényre a részetekről, hogy ti is játszhassatok. Ebben segített nekem ez a problémahalmaz.
- Milyen játék ez?
- Amiben úgy oldjátok meg ezt a problémát, hogy közben végig játékban vagytok.
- Mikortól?
- Az a baszott magas dimenzió előnye, hogy már a kezdetektől.
- De a kezdetektől nem lehetett.
- Ennek csak 3D-ben van értelme, hisz ha én becsatlakozom holnap ebbe a problémába, az azt jelentheti, hogy már a kezdetektől fogva így volt.
- Érti ezt valaki?
- Te vagy a mester, neked értened kellene.
- Ha nem értem, nem vagyok mester?
- A maga szemében mindenki jó ember.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.