2017. június 2., péntek

Mélyebben a halálkutatásról


A halálkutatás ötlete akkor kezdett bennem alakot ölteni, amikor egy frontális autóbaleset egyik szereplőjeként túléltem azt. Mindenki túlélte. Ekkor gondoltam arra, lehet hogy mindenki meghalt abban a balesetben. Most arra gondolok, ez egy akció lehetett a kiiktatásomra, ami egyrészről sikerrel járt, másrészről nem. Amikor ezoterikus társaságokban járva olyanokat hallottam, hogy nem egyszer fordult elő az, hogy hazafelé tartva páran autóbalesetet szenvedtek és mesélték, úgy állt a baleset után a kocsi, ahogy a fizika törvényei szerint nem lehetett volna. Mindenki az őrangyaloknak tulajdonította.




Utólag a jóval több információ birtokában visszatekintve ez lehet ennél jóval komplikáltabb kérdéskör és sok köze van hozzá a mesternek is. Esetemben amire a mester nem készülhetett fel a következő volt. Egy 3 hónapos jogsival rendelkező macsózó mattrészeg ember mögött ülve valaki tök nyugodtan becsúszik mélytranszba. Azaz a teljes nyugalomban van akkor, amikor más biztosan bepánikolna. Innen üzenem Ganxta Zolee-nak (remélem jól írtam a nevét), amikor nekem rontott a kutyája, azért állt meg tőlem 1 méterre, mert nem érezte a félelmet. Én éreztem, ahogy az ugatása végighalad asz idegpályáimon, ő viszont nem érezte, hogy erre bármi történt volna. Az eset amúgy véletlenül történt, amikor hajnalban egy energiapontot kerestem és összetalálkoztam velük.




A baleset után az történt, hogy egy pillanatra felnéztem egy kórházi folyosón, ahol ott állt az egyik értesített haver, aki közölte, hogy aki a jobb egyen ült, azt most vitték be a műtőbe. Én mint a Ponyvaregényben végignéztem magamon, majd visszaaludtam. Az ufók most jönnek a képbe, amikor a balesetiről pár nap múlva kiengedtek és a szüleimnél kötöttem ki Szentendrén. Másnap reggelre teljesen lefagyott a jobb arcom és olyan érzésem volt, mintha adatforgalom menne rajta keresztül. Sokszor szinkronban is voltak ezek a hullámzások a gyertya lángjának hullámzásaival, amikor állt a levegő. Az idegeneket ez után kezdtem el hallani. Az első verzióban még érdekes volt őket hallani a saját nyelveiken, de aztán azóta már rég elkészültem a fordító-értelmező modullal. Szóval vissza a kórházba, mégpedig most az idegsebészetre, ahol egy kellemes két hetet töltöttem el.




Ekkor volt alkalmam először észrevenni azt, hogy megváltozott a háttérrezgése a világnak. Nem tudom másképp mondani, más volt. Sokkal finomabb volt a frekvenciája, mint előtte. De a külvilágban minden ugyanolyan volt, csak másképp rezegtek.Felvetődött a gondolat, hogy ez lehet a Túlvilág. Nézzük milyen lehetőségek vannak még:

a.) párhuzamos valóság
b.) egy csak nekem vetített világ
c.) a mennyország
d.) a mélytranszban ért halálom különlegessége miatti anomália
e.) egy szándékos beavatkozás, ami úgy történt, ahogy kell
f.) vagy valami más, amire az ember nem gondolhat elég információ nélkül

Mindenesetre a témát elkezdtem kutatni. Arra rájöttem, aki leáll halálkutatónak, az egyben istenkutatást is végez és ha jobban belegondolunk, senkinek sincs több joga istent kutatni egy olyan ateistánál, aki meg sincs keresztelve.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.