2018. február 28., szerda

A valóság határa



Képzeljetek el egy toronyházat, ahol minden emelet egy olyan szintet jelent, ahol az irodák helyén egy-egy valóság van. A szintek egy-egy adott ügy szempontjából határozzák meg a fejlettségüket, de létezik egy általános sztenderd szerinti is, ezt tekinti mindenki irányadónak. Azaz alapban mindenki ebben a toronyházban van valahol, valamelyik emeleten valamelyik irodában.

A tudathálózat felől megközelítve egy szint megfelel egy mobilszolgáltatónak, aki azon belül is helyezheti eltérő csomagokba az ügyfeleket.




Mint említettem ez egy olyan rendszer, ami tetszőleges szempontok szerint leparaméterezett elvárásoknak is megfelel, azaz alkalmas arra, hogy mindenkit a számára legmegfelelőbb valóságba helyezzen. A kimentéseknél jöttem arra rá, ha ezt így folytatom, annak sosem lesz vége, így a következő lépés azok egy húzással történő kivitelezése.

A legnehezebb melók azok, amik határt jelölnek ki. Akik ilyen határtartományba kerülnek, azok világát egy példával illusztrálom. Hol húzódik az álom és hol a valóság határa? Vajon ez a határ közöttük közös? Vagy van valaki közöttük? Most már biztosan van, hogy létrejött az ÉlményPark. Ez az ÉlményPark teljesen más filozófiával kezeli és értelmezi a világot, mint az eddig megszokott ezoterikus világkép, így hamarosan megjelennek az eltérő területek itteni szakértői is. Akik egyike lehet, hogy te vagy leszel. Amit én csináltam az, hogy megalkottam a rendszer kereteit. Mintha egy linux 1.0-át írtam volna.

Igen ám, de ebben a környezetben nincs sok idő ezzel pöcsölni, míg lassan elterjed és ismertté válik és nem is akarom, hogy olyan nagyon ismertté váljon. Lehet, hogy egyszer majd csak úgy eltűnök a netről ilyen minőségemben, ám most még elég jó móka és elütöm az időt egy kreatív faszsággal is. Egy véletlen folyamán valaki tudata visszajött a jövőből és le tudtam frissíteni egy újabb verzióval a linuxomat, így mentesültetek attól, hogy apránként fejlődjön fel és minden sokkal olajozottabbá vált. Ettől függetlenül a fejlesztés nincs megtiltva azok számára, akik képesek precízen álmodni. Békeidőben természetes lenne, hogy megtartsa a fejlődési idővonalát, az új helyzet békés értelmezésében viszont a magasabb dimenziós műtét orvosi eszközeit modernizálta valaki.




Egy fejlett lény sem okoz olyan felfordulást, aminek káosz/összeomlás a vége. Olyat viszont okozhat, ami rendszerszinten végez egy gigantikus oldást és vele együtt helyezi az elemeket az új rendeződésbe.

Akik az álom és valóság határán élnek olyan emberek, akik tudata a két világ közé rekedt. Az agyatok ugyanúgy vetíti tovább nektek a (fizikai) világot, így gyanítom hogy ebből olyan sokan nem vettetek észre semmit. Illetve valamiért itt vagytok és ezt érdeklődéssel olvassátok. Aki totál hülyeségnek tartja, nem téved nagyot, mert ( neki) az is! Ám vannak itt olyan emberek, akik a valóságérzékelés egy másik dimenziójában léteznek és ez nem mindenkinek olyan jó dolog. Ha ez a határ beindul, megszűnnek ezek a problémáik és ez azoknak lesz köszönhető, akik először teremnek ott, ahol lenniük kell(ene). Ha a tudatpozíciód változik, változni fog az életed is, mert az egyik mindig leköveti a másikat. Mentális rajt-cél programozással amúgy is ki lehet jönni minden élethelyzetből és azért jó a holoGPS hozzá a fejedben, hogy amikor kijössz, oda is érkezz, ahová szeretnél.

Az álom és valóság határán a megvitatni való dolog az, vajon mennyi teret engednek a valóság keretei a mágiának. A valóság elfogadja a csoda létezését, ami egyenlő azzal, ami normál üzemben a határ túloldalán folyik. Vannak olyan tudatok, akik már elhagyták a fizikai környezetüket és örömmel is kerültek a határtartományba, ahol nekik az a dolguk, mennyire engedik a valóságot az álmaik (=spirituális valóságok) közé. A közös zónájukat megvalósult álmok világának is nevezhetném. Ahol harmóniában, sikeresen megtörtént a két világ egyesülése (önmagadban), azok az emberek biztosan túlélnek mindent, hisz elsődleges vetítőkké válnak.

Amikor azt mondom halál, a lélek nem kifelé, hanem befelé távozik. Az álmaid felé. Ha befelé távozik, miért félsz tőle? Pár válaszom már van erre, de ide most az illik, hogy azért, mert csak egy valóságban hiszel. A hit pedig nem követel bizonyítékot, csak a tudás.













Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.